Betegek jogai és kötelezettségei

(Az 1997. évi CLIV. törvény alapján)

1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz, ezen belül joga van az ellátást végző orvos megválasztásához, amennyiben ezt az Intézet működési rendje, a beteg egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége nem zárja ki.

2. Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

A beteg jogosult arra, hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak, személyhez fűződő jogait tartsák tiszteletben. Erre tekintettel a beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható.

A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

3. A kapcsolattartás joga

A beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglevő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja, amelynek részleteit a házirend tartalmazza.

A beteg megtilthatja, hogy a kezelését vagy ezzel kapcsolatban mást informáljanak. Ettől a szabálytól csak a beteg gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy (hozzátartozó) mellette tartózkodhasson. Feltétel, hogy ezen jog gyakorlásával a betegellátást, az Intézet rendjét és a többi beteget ne zavarja/ne zavarják.

A beteget ezen túlmenően megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és általában vallása szabad gyakorlásának a joga is.

A beteg

  • önmagát nem tudja ellátni,
  • állapota miatt folyamatos segítségre szorul
  • hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel
  • pszichés krízishelyzetben van vagy
  • haldoklik,

jogosult egy, a beteg által megjelölt személy (segítő személy) a látogatási időn túl is a beteg mellett tartózkodni. A segítő személy kizárólag nagykorú személy lehet, aki az ápolt beteg benntartózkodása ideje alatt tartózkodhat a beteg mellett, ha az egészségügyi szolgáltató infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik.

4. Az intézmény elhagyásának joga

A betegnek joga van az egészségügyi intézményt elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak bejelenti, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.

5. A tájékoztatáshoz való jog

A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot, vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

A betegnek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő információkon felül részletes tájékoztatást kapjon

    egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, a további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról.

A betegnek joga van

    a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre;
  • megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

A tájékoztatáshoz való jog magában foglalja az e jogról való lemondás lehetőségét is, kivéve amikor a betegnek betegsége természetét szükséges ismernie ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. A törvény a cselekvőképes beteg számára biztosítja annak lehetőségét, hogy megfelelő alakiságok mellett kijelölje azt a személyt, akit helyette – cselekvőképtelenné válása esetén – tájékoztatni kell.

6. Az önrendelkezéshez való jog

Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a jogszabályban előírt korlátozásokat.

Bármely egészségügyi beavatkozás feltétele, hogy a beteg beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja.

A beteg beleegyezésére nincs szükség akkor, ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

7. Az ellátás visszautasításának joga

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Ez esetben a visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve a beteg nyilatkozatát követő 3. napon, – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. A beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

A beteget az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

A beteg visszautasítási szándékát a kezelő orvosával közli, aki ezt jelenti a főigazgatónak. A háromtagú bizottságot a főigazgató hívja össze. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban foglaltakat megismerni. A beteg adatait az Intézet az adatvédelmi szabályok betartásával kezeli.

A beteg jogosult:

  • a fekvőbeteg ellátásból történő elbocsátásakor zárójelentést kapni,
  • a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kapni.

A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. Erre vonatkozó információt az intézeti szabályzat tartalmazza.

Megjegyzés: Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) útján is gyakorolható.

9. Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék és azokat bizalmasan kezeljék.

A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt az Intézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

10. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga

A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az Intézetnél szóban, írásban panaszt tenni. Az Intézet köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az Intézet belső szabályzatban rögzíti.

11. Betegjogi képviselő igénybevételének joga

A beteg a fenti panasztételen túl panaszával felkeresheti a betegjogi képviselőt is, aki kórháztól független személy, és ellátja a betegek jogainak védelmét, segíti a jogok megismerését és érvényesítését.

Megjegyzés: A betegjogi képviselő elérhetősége az Intézetben megtalálható.

12. A beteg kötelezettségei

A beteg köteles tiszteletben tartani az Intézet házirendjében lefektetett intézményi rendet.

A beteg köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal együttműködni.

Köteles tájékoztatást adni – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről, továbbá mindarról, amellyel mások életét, testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról.

Fertőző betegségek esetén meg kell nevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett.

A kezelőorvost tájékoztatni kell minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról.

A beteg kötelezettsége a gyógykezelésével kapcsolatban kapott rendelkezéseket betartani, a jogszabály által előirt térítési díjat megfizetni, illetve a jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása

    során köteles(ek) tiszteletben tartani más betegek jogait; nem sértheti(k) az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.